Ma a tökéletességről, a problémamegoldásról és a bizonytalanságokról olvasható egy-egy gondolatébresztő tipp!
1. Működésünk során a célunk ne a tökéletesség elérése, hanem inkább a tökéletességre való törekvés legyen
A tökéletesség elérését megcélozni hiábavaló, hiszen a tökéletes rendszer, mint olyan, nem létezik. A világ sem tökéletes, éppen ezért nem alakíthatunk ki egy tökéletes rendszert sem egy tökéletlen környezetben. Törekedjünk inkább a lehető legjobb teljesítményre (ami körülbelül 80% lehet), hiszen a maradék 20%, ami a tökéletességhez hiányzik, körülbelül ötször annyi munkát követel meg, mint a 80% elérése. Gyakori tévhit, hogy a hiányzó 20% elérése csak a korábbinál kevéssel több munkával jár, azonban éppen az előbbiek miatt ez nem igaz!
2. Problémamegoldáskor használjuk a heijunka koncepciót ahhoz, hogy növeljük az elvárt eredmény elérésének valószínűségét
Nagyobb, hosszabb távú intézkedéseknél az általános tapasztalat az szokott lenni, hogy végül nem hajtják végre azokat éppen a komplexitásuk miatt. Ezen intézkedések több, kisebb lépésekre való felosztása lényegében a hiejunka koncepció lényege. Osszunk szét például egy egész hónapos tevékenységet kisebb lépésekre napi, illetve szükség szerint óránkénti bontásban, így kisebb kiigazítások is elvégezhetőek az adott nap folyamán a jelenállapotok és eredmények folyamatos ellenőrzése eredményeképpen. Ezt az elvet alkalmazva a problémamegoldás során nagyban növekedni fog a várt eredmény elérésének valószínűsége.
3. Az ellátási láncban felmerülő tényleges bizonytalanság, illetve az általunk generált bizonytalanság között minden esetben különbséget kell tennünk
Az ellátási láncra negatív hatást gyakorló bizonytalanságok három típusát különböztethetjük meg:
- A kereslet bizonytalansága: ez minden esetben a piaccal függ össze, hiszen a vásárlók vagy ügyfelek rendeléseiről beszélünk ebben az esetben.
- Teljesítménybeli bizonytalanságok: ez bármilyen folyamatbeli bizonytalanság lehet, ilyenek például a termelési hibák, a gépek váratlan leállásai, vagy éppen a vártnál hosszabb időt igénybe vevő átállások is.
- Ellátási bizonytalanságok: ezek kimondottan a nyersanyagok és alkatrészek ellátási problémáit jelentik.
Látható, hogy nagyon fontos különbséget tenni a tényleges (például a végfelhasználó által okozott) bizonytalanság, illetve az általunk generált (például a rossz belső irányítás miatt létrejövő) bizonytalanság között – nem lehet, és nem is szabad egy kalap alá venni ezeket!
